200 éves múlt

Az építőmérnök-szakma szempontjából meghatározó évet írunk: idén ünnepli 200 éves fennállását az angol építőmérnöki szervezet, az Institution of Civil Engineers (ICE). A jubileumi esemény kapcsán az ECCE (Építőmérnö­kök Európai Tanácsa) 2018-at az építőmérnökök évének

kiáltotta ki, ezért ebben az évben számos nemzetközi
rendezvény foglalkozik az építőmérnökséggel.

Szántó László

Fontosnak tartottuk, hogy a Magyar Mérnöki Kamara is csatlakozzon a jeles alkalomhoz. Így hazánkban is méltó módon megünnepeljük az építőmérnökök évét
és reflektorfénybe helyezzük szakmánkat, emelve presztízsét és megbecsültségét. Ennek apropóján született meg az Építőmérnök200 rendezvénysorozat, szakmai konferenciával és köztéri plakátkiállítással. A konferencia dr. Áder János köztársasági elnök fővédnökségével és a Magyar Mérnöki Kamara angol partnerszervezetének (ICE) pártfogója, András yorki herceg, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjével nyílik meg ünnepélyesen. A konferencia köztéri plakátkiállítással folytatódik helyszínében a konferenciához kapcsolódóan, ahonnan
a budapesti Szabadság térre költözik át. Közel 120 óriásplakáton mutatunk be számos kiváló és látványos építőmérnöki létesítményt. A rendezvénysorozat megvalósulásában a szakma széles körű támogatására volt szükség. Felemelő, hogy nagyon sokan csatlakoztak és csatlakoznak a kezdeményezéshez. A szakma összefogásával közösen elérhetjük, hogy az építőmérnöki tevékenység visszanyerje ismertségét, régi megbecsültségét, presztízsét, hiszen tevékenységünk története egyidős az emberi civilizációval. Az építőmérnök szerepe alapvető fontosságú volt az emberiség fejlődésében, és az emberi élet színvonalának, fenntarthatóságának növekedésében. Napjaink leglátványosabb hazai építőmérnöki létesítményei, amelyeket a plakátkiállítás is bemutat, nem jöhettek volna létre a mérnöki szakma folyamatos tapasztalati és tudományos fejlődése, növekedése nélkül. Ezt példázza a plakátokon is visszaköszönő számos épület, híd, autópálya, stadionok és csarnokok, múzeumok, amelyek az elmúlt években épültek és erősen befolyásolták településeink és környezetünk megjelenését, működését, biztonságát.

A rendezvénysorozatnak azonban a szakma megünneplésén és népszerűsítésén túl van egy hosszú távú célja: vonzóvá kívánjuk tenni az építőmérnöki szakmát a jövő generációja számára. Elemi érdekünk ugyanis, hogy több fiatal lépjen erre az életpályára és válassza ezt a szép szakmát hivatásul. Az építőmérnök-hiány hazánkban jelenleg súlyos ágazati problémát jelent, fokozódása nemzetgazdasági, társadalmi bajokhoz vezet. A tét nagy, ugyanis amennyiben a magyar építőipar nem tudja kiszolgálni a magyarországi beruházásokat, akkor az építőipari feladatokat külföldi
érdekeltségű szereplők veszik át, vagy ellehetetlenülnek! Világossá szeretnénk tenni a kormányzat, a társadalom, az alap--
oktatás szereplői számára, hogy a probléma mindannyiunkat érinti, hiszen az építőmérnökség felé mutatott érdeklődés csökkenő tendenciájának megfordítása nélkül a magyar építőipar nem lesz képes végrehajtani a mai és a még várhatóan emelkedő állami és piaci beruházásokhoz szükséges építőipari feladatokat. A világ rohan előre, és rendkívül gyors ütemben zajlik az urbanizáció, amely magával hoz rengeteg technológiai és gazdasági kihívást például az infrastruktúra, vízellátás-csatornázás, magas- és mélyépítés területén. Az épített infrastruktúra fejlődése nélkül a gazdasági, társadalmi fejlődés megtorpan.

Az utánpótlás tekintetében a kilátások nem javulnak, ellenkezőleg: az építőmérnöki tevékenységgel kapcsolatos érdeklődés drasztikusan visszaesett, amely a felsőoktatás építőmérnök-képzésére való jelentkezés folyamatos csökkenésében mutatkozik meg. Az építőmérnöki képzésre jelentkező hallgatók számának csökkenése mellett a műszaki területeken továbbtanulók száma és a teljes korosztályi létszámhoz viszonyított számaránya nem változott, a mérnöki területek a teljes jelentkezői létszám 15,4%-át adják ma a felsőoktatásban. Az építőmérnök-képzés felé mutatott érdektelenség tehát specifikus probléma, mely a társadalom és a fiatalok építőmérnöki tevékenységtől való elfordulását jelzi.

Az érdeklődés visszaesésének fő oka az építőmérnöki tevékenység ismertségének, erkölcsi és anyagi elismerésének hiányában, az építőmérnök-képzési idő hosszában (4 év
BSc + 1,5 év MSc), a végzést követő szakmai gyakorlathoz szükséges jelentős időigényben, a komoly felelősségvállalással járó tevékenységben, az építőipari tevékenységi körülmények helytelen megítélésében (koszos, kényelmetlen stb.), valamint az építőipar elmúlt időszakban tapasztalható indokolatlan negatív társadalmi megítélésében (politikai céltábla) keresendő.

Az építőmérnök-szakma -népszerűsítését célzó kampánysorozatban arra -szeretnénk irányítani a közvélemény figyelmét, hogy az építőmérnöki jelenlét elengedhetetlenül fontos az építőipari projektek elindításához szükséges előkészítési, projektirányítási, lebonyolítási és tervezési, a megvalósítás során szükséges mérnöki irányítási és felügyeleti, a hatósági, önkormányzati, kormányzati, valamint az üzemeltetési, fenntartási feladatok esetében. Úgy gondolom, hogy az Építőmérnök200 rendezvénysorozatnak akkor lehet igazi eredménye, ha minden építőmérnök kolléga a saját környezetében, a saját lehetőségéhez és tudásához mérten dolgozik azon, hogy munkájával és munkájának bemutatásával megerősítse az építőmérnöki szakma szerepét és jelentőségét a hazai és nemzetközi társadalomban.

Hány mérnökre van szükség ahhoz, hogy megigyunk egy csésze teát?